Post by Loorne Tiin on Dec 23, 2008 21:34:10 GMT 1
Kamino ostroma
Három hatalmas Venator osztályú csatahajó száguldott a hiperûrben az egyik a Yularen csillagromboló volt melynek hídján Loorne admirális állt és figyelte, ahogyan a hajó legénysége feszülten készülõdik a csatára. Kapitánya a hajó tûzvezérlõi részében foglalta el székhelyét, hogy onnan adja ki a szüksége utasításokat.
- Minden klón tiszt sorakozzon a hátsó hangárban- szólt bele a hangos bemondóba Loorne majd õ maga is elindult, hogy eligazítsa embereit a csatára. Végig ment a hosszú és végtelennek tûnõ folyosón, ami a turbó lifthez vezetett s közben átismételte a haditervet, amit a kapitánnyal beszéltek meg indulás elõtt. Majd a turbóliftbe beszállt, amely megállíthatatlanul suhant a hátsó hangár felé. Majd miután megérkezett kinyílt s a szeme elé tárult a farok rész hangára, amelyben, mint a hangyák nyüzsögtek a klónok, tisztogatták gépeiket vagy éppenséggel ugratták egymást így levezetve a feszültséget a csata elõtt.
A hangár közepén sorakoztak fel a klónosztagok parancsnokai voltak még ott századosok hadnagyok szinte az összes olyan tiszt, amely magasabb beosztásban van. Amint meglátták az admirális mind vigyázba vágták magukat és tisztelegtek az elöljárónak.
- Pihenj uraim- mondta Loorne és a katonák kényelmesebb pózba helyezkedtek.
- Nos, Mindannyian visszatérnek Kaminora ahonnan jöttek ugyanis a Szeparatisták megtámadják õket-még be se fejezte a mondatot, de már a katonákon látszott, hogy már most szétrúgnának pár bádogfeneket.
- A terv a következõ lesz, Maguk leszállnak Tipoca Citybe és ott jól beássák, magukat elrejtõznek a platformok körül és megvárják, amíg a gépek kiszállnak. Amint a csapatszállítók visszaindulnak, önök tüzet nyitnak mindenre, ami nem szerves és mindet megölik- mondta s látta az emberein, hogy nagyon tetszik ez a terv nekik majd folytatta.- Miközben tüzelnek, figyeljenek oda, hogy fedezékbe maradjanak mivel a gépeket nem tervezték utcai harcokra ezáltal elõnybe lesznek a fedezékeik mélyérõl tüzelve.- Vett egy mély levegõt és folytatta- a célunk, hogy feltartóztassák õket addig, amíg a légtérben és az ûrben, vissza nem verjük, õket amint visszavonulnak, egyik hajónk lemegy önökért és a maradék ellenséges katonákat kiiktatják.- fejezte be de a klónok arcáról valami olyasmit olvasott le, hogy nem nagyon szeretnék ha felmentenék õket inkább õk maguk szorítanák vissza az ellenséget.
- Rendben ha nagyon ügyesek akkor vissza szoríthatják õket leküldünk minden katonát és az összes felszerelést. – Majd a klónparancsnokhoz fordult
- Ön felel az összes emberért és ellátmányért, ha a szárazföldön valami rosszul sül el önt vonom felelõsségre mondta s visszafordult az embereihez
- Urai akkor csatára fel!- szólt Loorne majd a katonák hangos csatakiáltással elvonultak a szakaszaikhoz. Loorne pedig a vadászokhoz igyekezett, hogy õket is eligazítsa:
Uraim a feladatuk egyszerû minden egyes vadászt radírozzanak le az égrõl- mondta mosolyogva s visszaindult a hídra, hogy figyelemmel kísérje a csatát.
- Nos, kapitány minden késszen áll?- kérdezte a hídról egy kis kék holoképtõl az admirális.
- Igen uram nemsokára kiérünk a hiperûrbõl és megkezdjük a kipakolást- jelentett a kapitány majd a holokép eltûnt.
Loorne a hátralévõ idõt azzal töltötte, hogy ráhangolódjon az elkövetkezendõ ütközetre és ilyenkor visszagondolt családjára és régi szerelmére aki Yularen admirális csillagrombolóján lelte halálát. De félre az érzelmekkel visszatért a jelenbe és már a három csillagromboló ki is lépett a hiperûrbõl s egyenesen a nagy kék bolygó felé vették az útjukat. Ekkor kettõ férfi holoképe jelent meg az admirális elõtt.
- Uram mik az utasításai- kérdezte az egyik kapitány majd várta a választ
- Nos az egyikõjük a bolygó másik oldalára indul s ott várja a további parancsokat- az egyik kapitány tisztelgett ezzel jelezve, hogy értette
- Ön- fordult a másikhoz- A légtérbe indul, és ott bevárja a droid csapatszállítókat amint kilõttek annyit amennyit tudtak feljönnek az ûrbe és csatakoznak hozzám, persze a vadászaik fele marad itt, hogy nagyobb erõt sorakoztassunk fel és elhitessük velük, hogy ennyi az összes erõnk majd amint parancsot kap támadásba lendül és feljön segíteni- fejezte be a két kapitány
Eligazítását.
- De uraim az összes felszerelést pakolják ki a csata elõtt, hogy a klónok minden erõvel tudjanak védekezni-adta ki az utasításokat az admirális majd intett, hogy távozhatnak mire a két kapitány holoképe eltûnt.
Megkezdõdött a hajókról való kipakolás több száz csapatszállító hagyta el a csillagrombolókat s indultak Kamino felé. Közben az egyik Venator elindult a bolygó mögé, de elõtte a vadászainak felét hagyta a Yularen csillagromboló védelmére. A másik hajó a légtérbe indult, hogy ott várja a csapatszállító hajókat, amelyek majd a droidokat szállítja a bolygóra.
Loorne figyelte ahogyan a csillagrombolók lomhán elindulnak a kijelölt helyük felé majd amint úgy látta, hogy minden a helyére került bekapcsolta a hangosbemondót, hogy a legénységhez szóljon pár szót
- Remélem felkészültek uraim mert itt most nagy csatára kerül sor arra kérek mindenkit, hogy úgy harcoljon mintha ez lenne életük utolsó küldetése remélem mindenki a legjobbat hozza ki magából és vadászgépébõl- mondta s egy nagylevegõt vett s így szólt:
- Akkor hát Csatára fel! – mondta emelt hangon s kikapcsolta a hangosbeszélõt s parancsot adott az összes vadász kibocsátására a hangárakból Majd mintha egy méhkaptárt ráztak volna fel több száz vadász és elfogó vadász indult útnak, hogy akár életük árán is megvédjék a bolygót. S egyszer csak egy pilóta jelent meg a holovetítõn Loorne a férfi felé fordult
- Jelenthet parancsnok- utasította a vadász század parancsnokát az admirális
- Uram a vadászok elfoglalták a helyüket és a csapatok is elérték a kijelölt helyet- jelentett a parancsnok amint befejezte a szárazföldi erõk parancsnoka jelentkezett s jelentett õ is:
- Uram idelent minden rendben van, elhelyezkedtünk beástuk magunkat jöhet az ellenség- mondta a parancsnok majd tisztelgett és eltûnt s ugyanígy tett a vadászok parancsnoka is.
Loorne egy kicsit szusszanhatott volna az egyik tiszt rohant hozzá s tisztelgett neki majd az admirális intett, hogy szólhat
- Uram Szeparatista erõk közelednek a hiperûrben három percen belül ideérnek- jelentette a hadnagy
- Remek akkor minden hajónak szóljon, hogy készüljenek fel a Szeparatisták érkezésére.- adta ki Loorne az utasítást a hadnagynak, aki már rohant is, hogy tovább adja az utasítást
Az elkövetkezendõ két-három perc néma feszült csöndben telt el majd az egyik tiszt megszólalt.
- Uram a Szeparatisták ideértek- s amint ezt kimondta a tiszt kilenc csatahajó lépett ki a hiperûrbõl. Körülöttük pedig több száz vadászgép voltak droidok és jó pá olyan is amit Loorne életében nem látott.
~ Biztos erre gondolt a hírszerzés ezekre a vadászokra~ gondolta Loorne s látta, hogy a vadászok között ott repülnek a csapatszállító gépek is ezeket a gépeket kifejezetten Mon Calamari katonák szállítására építették, ezt tudta az admirális mivel az akadémián tanították nekik, hogy milyen szállítóban milyen katonákat szállítanak. A köztársaság gépei nagy sebességre kapcsoltak és megütköztek a vadászokkal. A Yularen csatahajó is ontotta magából az elhárító lövedékeket s szép sorjában szedte le a Szeparatista gépeket.
Az ellenséges cirkáló fedélzetén egy Mon Cal admirális figyelte a csatát s biztos volt benne, hogy egyetlen csatahajóval könnyedén el fog bánni. Csak azt furcsállta, hogy a hajó nem fúj visszavonulót és nem hagyja leszállni a csapatszállítókat.
Loorne kifejezéstelen arccal nézte a csatát tisztában volt vele, hogy ha itt elveszíti az ütközetet mindennek vége lesz.
Kint az ûrben pilóták halált megvetõ bátorsággal harcoltak s éles fordulókkal próbálták lerázni ellenfeleiket s precíz lövésekkel megölni õket. A lézersugarak ide-oda röpködtek s ezernyi rakéta csapódott a hajó elhárító pajzsába. Közben a Yularen beérte a Mon Cal csatacirkálót s heves tûzharc alakult ki a két monstrum között. Lézerütegek robbantak a hajó belsejében mind két oldalon. A Yularen megsorozta a hajót lövegtornyából az ellenséges hajót s rengeteg rakéta robban a híd és a hangár közelében.
- Hadnagy azonnal szóljon a szárazföldi erõknek, hogy Mon Calamari gyalogságot fognak kapni és, hogy rengetek csapatszállító közeledik feléjük. Ezt a hajónak is küldje el- szólt Loorne az egyik fiatal tisztnek, aki tisztelgett s már intézkedett is. Légtérfele hatalmas csapatszállító armada közeledett, de nem számítottak arra, hogy egy Venator osztályú csillagromboló várja õket tárt lézerágyúkkal amint a hajó lõtávolába értek tüzet nyitott s rengeteg veszteséget okozott a támadóknak. Persze az idõjárás is elég volt a csapatszállítók pilótájának. Villámok cikáztak mindenfele s néhol belecsapott egy hajóba s az többé nem repült egyenesen a tenger felé zuhant.
Eközben az ûrben folytatódott a hatalmas ûrcsata. Most már három cirkáló is közeledett a Venator felé s tüzet nyitott rá. Loorne parancsot adott, hogy a bolygó mögül azonnal jöjjön elõ a Venator s nyisson tüzet az ellenségre.
A Mon Cal admirális döbbenten nézte, ahogyan a Venator kirobban a bolygó mögül s egyenesen egy barakk hajó felé veszi az irányt s minden ütegébõl tüzet nyitott s a hajó hamarosan tûzhalált halt. A Venator tovább tüzelt s az egyik hajóval tûzharcot kezdett s közben tömegszámba ontotta magából a vadászokat.
Eközben a légtérben rövid szünet következett, mert az ágyúk túlmelegedtek s a csapatszállítók megkerülték a hajót s így lejutatták a katonákat.
Lent a klónok megkapták az üzenetet s felkészültek a katonák fogadására. A csapatszállítók leszálltak s ontották magukból a Mon Cal katonákat. A köztársasági katonák azonnal tüzet nyitottak s az elsõ sorokban élettelenül rogytak össze a Mon Cal katonák. De az ellenség is viszonozta a tüzet s heves tûzharc kezdõdött a két fél között. Klón katonák rakétákat lõttek ki ellenfeleikre, amik felrobbanva cafatokra tépték a támadó katonákat.
Az ûrben maga a káosz uralkodott a vadászgépek õrült manõverekkel rázták le ellenfeleiket. Egy rajnyi Köztársasági vadászgép célba vette az egyik hatalmas csatahajót amint lõtávolba értek jól megtorpedózták a pajzsgenerátort, amely hatalmas robbanás közben semmivé vált.
Loorne hajója már elhaladt az ellenség zászlós hajója közelébõl s most éppen parancsot küldött a légtérben állomásozó hajónak, hogy azonnal jöjjön fel, segítsen visszaszorítani az ellenséget a hiperûrbe.
A parancs elküldése után a hajó azonnal kilépett a légtérbõl s teljes sebességgel bekapcsolódott a csatába. S az a hajó is azonnal tüzet nyitott a közelbe lévõ parancsnoki hajóra.(Ez nem a zászlós hajó volt, hanem a szárazföldi egységeket vezérlõ hajó.)
A hajó próbálta viszonozni a tüzet, de a Venator hajó olyan szögbõl közeledett, hogy mindegyik lövés mellé ment. A köztársasági csatahajó lövedékei viszont robbanások kíséretében becsapódtak a hajó burkolatába az egyik helyen egyszerre öt rakéta csapódott be s ezzel egy jó nagydarabot kitépve a hajó fedélzetébõl.
Loorne parancsot adott, hogy az összes mentõkabint állítsák be, hogy a legközelebbi anyahajóba csapódjanak. Ezt a parancsot nem nagyon akarták végrehajtani de Loorne biztosította õket, hogy a mentõkabinokra nem lesz szükségük. A parancs végrehajtása után több száz vagy ezer mentõkabin hagyta el a csatahajót s teljes sebességgel haladtak a legközelebbi anyahajó felé átvágtak a hatalmas ûrcsatán s amint elérték a kijelölt célt becsapódtak a hajóba s az tûzhalálát lelte. Az egyik mentõkabint pedig telerakták ki nem lõtt torpedókkal és hõ detonátorokkal. Amit a hajó hídja felé küldtek s ez egy hatalmas robbanás kíséretébe becsapódott s darabokra tépte a legénységet.
A Mon Cal admirális egyre feszültebb volt a szárazföld felõl aggasztó hírek érkeztek. S meglepte, hogy az ellenség vezetõje ilyen találékony és jól képzet. Lassan kivívta Loorne a tiszteletet az ellenség admirálisa szemébe. De a legjobban a maradék kettõ Venator lepte meg.
De nemsokára nagyobb meglepetésben is volt része. A zászlós Venatorról leváltak a mentõkabinok s egyenesen az egyik anyahajó felé repültek. Az admirális megörült, hogy talán a legénység hagyta el a hajót s feladták a harcot, de hamarosan, csúfos meglepetésben volt része az anyahajót nem kerülték ki a mentõkabinok, hanem egyenesen a hajó felé repültek s az tûzhalálát lelte. Merai a kalamári admirális látta, hogy most már nem nyerhet, de azért még próbálkozott. Bízott abban, hogy a szárazföldön minden sikerül.
Eközben a város platformjai körül is káosz uralkodott hatalmas törmelék kupacok mögött mind két fél beásta magát s állóharc vette kezdetét. A klón parancsnok, aki a szárazföldi védelmet vezette parancsot adott, hogy a lépegetõk nyomuljanak elõre. Az 1. lépegetõ század megindult és áttörte a védelmet a 2. és 3. számú lépegetõ dandár szétzúzta a balszárnyat és megindult az összes lépegetõ, hogy befejezzék ezt a csatát. Közben a gyalogság is elõrenyomult s hangos csatakiáltással rohantak az ellenség sáncai felé. A Mon Cal katonák elkeseredetten próbálták visszaszorítani a támadást, de sajnos nem volt valami jó felszerelésük s ezért nem tudtak például rakéta tûzzel kiiktatni a lépegetõket. Mert a földre szállítás során kilõtték azokat a hajókat, amikben a tüzérek ültek.
Az ûrben eközben jobban elfajulta a harc az ellenség vadászai már arra is képesek voltak, hogy belezuhanjanak az ellenség hajóiba. Így elég gyorsan megcsappant a vadászok létszáma a Szeparatisták oldalán.
Loorne elégedett volt a csatával mivel úgy látszott, hogy a vesztes csatából gyorsan nyerteset csinált. De egyszer csak hatalmas robbanás rázta meg a hajót, mert egy merész öngyilkos jelölt Mon Cal pilóta egyenesen a hajtómûvekbe zuhant s ezek hatalmas robbanás kíséretében felrobbantak.
- Uram a hajtómû megsemmisült- jelentette az egyik fiatal tiszt
- Igen tisztában vagyok vele- mondta hûvös nyugalommal- Azonnal fejezzük, be ezt a csatát lõjék ki azt a csatahajót- mutatott az admirális arra a hajóra ami most készült a légtérbe belépni, hogy kivonja a szárazföldi csapatokat. De nem jutott sokáig 5 raj vadász indult, hogy végezzen a hajóval. Elsõnek rakétatûzzel lerombolták a pajzsgenerátorát s utána a vadászok a hajó hangárát vették célba. Majd az egyik felszabadult Venator hajó segítségükre sietett s tûz alá vette a hajót.
Eközben a szárazföldön a Szeparatista katonákat szép lassan bekerítették s felmorzsolták az erejüket. A megmaradt haderõ pedig megadta magát, de az alábukó Köztársasági vadászgép nem tudta s a maradék ellenállást is felmorzsolta.
A kalamári admirális már sík ideg volt nem tudta kihozni embereit s ezért a maradék hajóinak kiadta az utasítást a visszavonulásra.
Amint eltûnt a támadó flotta a hiperûrbe Loorne azonnal kiadta az utasítást a hajó rendbe rakására és a klónkatonák visszavonására a szárazföldrõl.
A hajók, amelyek súlyos sérülést szenvedtek, mint a Yularen azokat annyira rakták rendbe, hogy Coruscantig eljussanak. A munkálatok kettõ napig tartottak s amint a három hajó útra kész lett megindult a flotta vissza Coruscantra….
Három hatalmas Venator osztályú csatahajó száguldott a hiperûrben az egyik a Yularen csillagromboló volt melynek hídján Loorne admirális állt és figyelte, ahogyan a hajó legénysége feszülten készülõdik a csatára. Kapitánya a hajó tûzvezérlõi részében foglalta el székhelyét, hogy onnan adja ki a szüksége utasításokat.
- Minden klón tiszt sorakozzon a hátsó hangárban- szólt bele a hangos bemondóba Loorne majd õ maga is elindult, hogy eligazítsa embereit a csatára. Végig ment a hosszú és végtelennek tûnõ folyosón, ami a turbó lifthez vezetett s közben átismételte a haditervet, amit a kapitánnyal beszéltek meg indulás elõtt. Majd a turbóliftbe beszállt, amely megállíthatatlanul suhant a hátsó hangár felé. Majd miután megérkezett kinyílt s a szeme elé tárult a farok rész hangára, amelyben, mint a hangyák nyüzsögtek a klónok, tisztogatták gépeiket vagy éppenséggel ugratták egymást így levezetve a feszültséget a csata elõtt.
A hangár közepén sorakoztak fel a klónosztagok parancsnokai voltak még ott századosok hadnagyok szinte az összes olyan tiszt, amely magasabb beosztásban van. Amint meglátták az admirális mind vigyázba vágták magukat és tisztelegtek az elöljárónak.
- Pihenj uraim- mondta Loorne és a katonák kényelmesebb pózba helyezkedtek.
- Nos, Mindannyian visszatérnek Kaminora ahonnan jöttek ugyanis a Szeparatisták megtámadják õket-még be se fejezte a mondatot, de már a katonákon látszott, hogy már most szétrúgnának pár bádogfeneket.
- A terv a következõ lesz, Maguk leszállnak Tipoca Citybe és ott jól beássák, magukat elrejtõznek a platformok körül és megvárják, amíg a gépek kiszállnak. Amint a csapatszállítók visszaindulnak, önök tüzet nyitnak mindenre, ami nem szerves és mindet megölik- mondta s látta az emberein, hogy nagyon tetszik ez a terv nekik majd folytatta.- Miközben tüzelnek, figyeljenek oda, hogy fedezékbe maradjanak mivel a gépeket nem tervezték utcai harcokra ezáltal elõnybe lesznek a fedezékeik mélyérõl tüzelve.- Vett egy mély levegõt és folytatta- a célunk, hogy feltartóztassák õket addig, amíg a légtérben és az ûrben, vissza nem verjük, õket amint visszavonulnak, egyik hajónk lemegy önökért és a maradék ellenséges katonákat kiiktatják.- fejezte be de a klónok arcáról valami olyasmit olvasott le, hogy nem nagyon szeretnék ha felmentenék õket inkább õk maguk szorítanák vissza az ellenséget.
- Rendben ha nagyon ügyesek akkor vissza szoríthatják õket leküldünk minden katonát és az összes felszerelést. – Majd a klónparancsnokhoz fordult
- Ön felel az összes emberért és ellátmányért, ha a szárazföldön valami rosszul sül el önt vonom felelõsségre mondta s visszafordult az embereihez
- Urai akkor csatára fel!- szólt Loorne majd a katonák hangos csatakiáltással elvonultak a szakaszaikhoz. Loorne pedig a vadászokhoz igyekezett, hogy õket is eligazítsa:
Uraim a feladatuk egyszerû minden egyes vadászt radírozzanak le az égrõl- mondta mosolyogva s visszaindult a hídra, hogy figyelemmel kísérje a csatát.
- Nos, kapitány minden késszen áll?- kérdezte a hídról egy kis kék holoképtõl az admirális.
- Igen uram nemsokára kiérünk a hiperûrbõl és megkezdjük a kipakolást- jelentett a kapitány majd a holokép eltûnt.
Loorne a hátralévõ idõt azzal töltötte, hogy ráhangolódjon az elkövetkezendõ ütközetre és ilyenkor visszagondolt családjára és régi szerelmére aki Yularen admirális csillagrombolóján lelte halálát. De félre az érzelmekkel visszatért a jelenbe és már a három csillagromboló ki is lépett a hiperûrbõl s egyenesen a nagy kék bolygó felé vették az útjukat. Ekkor kettõ férfi holoképe jelent meg az admirális elõtt.
- Uram mik az utasításai- kérdezte az egyik kapitány majd várta a választ
- Nos az egyikõjük a bolygó másik oldalára indul s ott várja a további parancsokat- az egyik kapitány tisztelgett ezzel jelezve, hogy értette
- Ön- fordult a másikhoz- A légtérbe indul, és ott bevárja a droid csapatszállítókat amint kilõttek annyit amennyit tudtak feljönnek az ûrbe és csatakoznak hozzám, persze a vadászaik fele marad itt, hogy nagyobb erõt sorakoztassunk fel és elhitessük velük, hogy ennyi az összes erõnk majd amint parancsot kap támadásba lendül és feljön segíteni- fejezte be a két kapitány
Eligazítását.
- De uraim az összes felszerelést pakolják ki a csata elõtt, hogy a klónok minden erõvel tudjanak védekezni-adta ki az utasításokat az admirális majd intett, hogy távozhatnak mire a két kapitány holoképe eltûnt.
Megkezdõdött a hajókról való kipakolás több száz csapatszállító hagyta el a csillagrombolókat s indultak Kamino felé. Közben az egyik Venator elindult a bolygó mögé, de elõtte a vadászainak felét hagyta a Yularen csillagromboló védelmére. A másik hajó a légtérbe indult, hogy ott várja a csapatszállító hajókat, amelyek majd a droidokat szállítja a bolygóra.
Loorne figyelte ahogyan a csillagrombolók lomhán elindulnak a kijelölt helyük felé majd amint úgy látta, hogy minden a helyére került bekapcsolta a hangosbemondót, hogy a legénységhez szóljon pár szót
- Remélem felkészültek uraim mert itt most nagy csatára kerül sor arra kérek mindenkit, hogy úgy harcoljon mintha ez lenne életük utolsó küldetése remélem mindenki a legjobbat hozza ki magából és vadászgépébõl- mondta s egy nagylevegõt vett s így szólt:
- Akkor hát Csatára fel! – mondta emelt hangon s kikapcsolta a hangosbeszélõt s parancsot adott az összes vadász kibocsátására a hangárakból Majd mintha egy méhkaptárt ráztak volna fel több száz vadász és elfogó vadász indult útnak, hogy akár életük árán is megvédjék a bolygót. S egyszer csak egy pilóta jelent meg a holovetítõn Loorne a férfi felé fordult
- Jelenthet parancsnok- utasította a vadász század parancsnokát az admirális
- Uram a vadászok elfoglalták a helyüket és a csapatok is elérték a kijelölt helyet- jelentett a parancsnok amint befejezte a szárazföldi erõk parancsnoka jelentkezett s jelentett õ is:
- Uram idelent minden rendben van, elhelyezkedtünk beástuk magunkat jöhet az ellenség- mondta a parancsnok majd tisztelgett és eltûnt s ugyanígy tett a vadászok parancsnoka is.
Loorne egy kicsit szusszanhatott volna az egyik tiszt rohant hozzá s tisztelgett neki majd az admirális intett, hogy szólhat
- Uram Szeparatista erõk közelednek a hiperûrben három percen belül ideérnek- jelentette a hadnagy
- Remek akkor minden hajónak szóljon, hogy készüljenek fel a Szeparatisták érkezésére.- adta ki Loorne az utasítást a hadnagynak, aki már rohant is, hogy tovább adja az utasítást
Az elkövetkezendõ két-három perc néma feszült csöndben telt el majd az egyik tiszt megszólalt.
- Uram a Szeparatisták ideértek- s amint ezt kimondta a tiszt kilenc csatahajó lépett ki a hiperûrbõl. Körülöttük pedig több száz vadászgép voltak droidok és jó pá olyan is amit Loorne életében nem látott.
~ Biztos erre gondolt a hírszerzés ezekre a vadászokra~ gondolta Loorne s látta, hogy a vadászok között ott repülnek a csapatszállító gépek is ezeket a gépeket kifejezetten Mon Calamari katonák szállítására építették, ezt tudta az admirális mivel az akadémián tanították nekik, hogy milyen szállítóban milyen katonákat szállítanak. A köztársaság gépei nagy sebességre kapcsoltak és megütköztek a vadászokkal. A Yularen csatahajó is ontotta magából az elhárító lövedékeket s szép sorjában szedte le a Szeparatista gépeket.
Az ellenséges cirkáló fedélzetén egy Mon Cal admirális figyelte a csatát s biztos volt benne, hogy egyetlen csatahajóval könnyedén el fog bánni. Csak azt furcsállta, hogy a hajó nem fúj visszavonulót és nem hagyja leszállni a csapatszállítókat.
Loorne kifejezéstelen arccal nézte a csatát tisztában volt vele, hogy ha itt elveszíti az ütközetet mindennek vége lesz.
Kint az ûrben pilóták halált megvetõ bátorsággal harcoltak s éles fordulókkal próbálták lerázni ellenfeleiket s precíz lövésekkel megölni õket. A lézersugarak ide-oda röpködtek s ezernyi rakéta csapódott a hajó elhárító pajzsába. Közben a Yularen beérte a Mon Cal csatacirkálót s heves tûzharc alakult ki a két monstrum között. Lézerütegek robbantak a hajó belsejében mind két oldalon. A Yularen megsorozta a hajót lövegtornyából az ellenséges hajót s rengeteg rakéta robban a híd és a hangár közelében.
- Hadnagy azonnal szóljon a szárazföldi erõknek, hogy Mon Calamari gyalogságot fognak kapni és, hogy rengetek csapatszállító közeledik feléjük. Ezt a hajónak is küldje el- szólt Loorne az egyik fiatal tisztnek, aki tisztelgett s már intézkedett is. Légtérfele hatalmas csapatszállító armada közeledett, de nem számítottak arra, hogy egy Venator osztályú csillagromboló várja õket tárt lézerágyúkkal amint a hajó lõtávolába értek tüzet nyitott s rengeteg veszteséget okozott a támadóknak. Persze az idõjárás is elég volt a csapatszállítók pilótájának. Villámok cikáztak mindenfele s néhol belecsapott egy hajóba s az többé nem repült egyenesen a tenger felé zuhant.
Eközben az ûrben folytatódott a hatalmas ûrcsata. Most már három cirkáló is közeledett a Venator felé s tüzet nyitott rá. Loorne parancsot adott, hogy a bolygó mögül azonnal jöjjön elõ a Venator s nyisson tüzet az ellenségre.
A Mon Cal admirális döbbenten nézte, ahogyan a Venator kirobban a bolygó mögül s egyenesen egy barakk hajó felé veszi az irányt s minden ütegébõl tüzet nyitott s a hajó hamarosan tûzhalált halt. A Venator tovább tüzelt s az egyik hajóval tûzharcot kezdett s közben tömegszámba ontotta magából a vadászokat.
Eközben a légtérben rövid szünet következett, mert az ágyúk túlmelegedtek s a csapatszállítók megkerülték a hajót s így lejutatták a katonákat.
Lent a klónok megkapták az üzenetet s felkészültek a katonák fogadására. A csapatszállítók leszálltak s ontották magukból a Mon Cal katonákat. A köztársasági katonák azonnal tüzet nyitottak s az elsõ sorokban élettelenül rogytak össze a Mon Cal katonák. De az ellenség is viszonozta a tüzet s heves tûzharc kezdõdött a két fél között. Klón katonák rakétákat lõttek ki ellenfeleikre, amik felrobbanva cafatokra tépték a támadó katonákat.
Az ûrben maga a káosz uralkodott a vadászgépek õrült manõverekkel rázták le ellenfeleiket. Egy rajnyi Köztársasági vadászgép célba vette az egyik hatalmas csatahajót amint lõtávolba értek jól megtorpedózták a pajzsgenerátort, amely hatalmas robbanás közben semmivé vált.
Loorne hajója már elhaladt az ellenség zászlós hajója közelébõl s most éppen parancsot küldött a légtérben állomásozó hajónak, hogy azonnal jöjjön fel, segítsen visszaszorítani az ellenséget a hiperûrbe.
A parancs elküldése után a hajó azonnal kilépett a légtérbõl s teljes sebességgel bekapcsolódott a csatába. S az a hajó is azonnal tüzet nyitott a közelbe lévõ parancsnoki hajóra.(Ez nem a zászlós hajó volt, hanem a szárazföldi egységeket vezérlõ hajó.)
A hajó próbálta viszonozni a tüzet, de a Venator hajó olyan szögbõl közeledett, hogy mindegyik lövés mellé ment. A köztársasági csatahajó lövedékei viszont robbanások kíséretében becsapódtak a hajó burkolatába az egyik helyen egyszerre öt rakéta csapódott be s ezzel egy jó nagydarabot kitépve a hajó fedélzetébõl.
Loorne parancsot adott, hogy az összes mentõkabint állítsák be, hogy a legközelebbi anyahajóba csapódjanak. Ezt a parancsot nem nagyon akarták végrehajtani de Loorne biztosította õket, hogy a mentõkabinokra nem lesz szükségük. A parancs végrehajtása után több száz vagy ezer mentõkabin hagyta el a csatahajót s teljes sebességgel haladtak a legközelebbi anyahajó felé átvágtak a hatalmas ûrcsatán s amint elérték a kijelölt célt becsapódtak a hajóba s az tûzhalálát lelte. Az egyik mentõkabint pedig telerakták ki nem lõtt torpedókkal és hõ detonátorokkal. Amit a hajó hídja felé küldtek s ez egy hatalmas robbanás kíséretébe becsapódott s darabokra tépte a legénységet.
A Mon Cal admirális egyre feszültebb volt a szárazföld felõl aggasztó hírek érkeztek. S meglepte, hogy az ellenség vezetõje ilyen találékony és jól képzet. Lassan kivívta Loorne a tiszteletet az ellenség admirálisa szemébe. De a legjobban a maradék kettõ Venator lepte meg.
De nemsokára nagyobb meglepetésben is volt része. A zászlós Venatorról leváltak a mentõkabinok s egyenesen az egyik anyahajó felé repültek. Az admirális megörült, hogy talán a legénység hagyta el a hajót s feladták a harcot, de hamarosan, csúfos meglepetésben volt része az anyahajót nem kerülték ki a mentõkabinok, hanem egyenesen a hajó felé repültek s az tûzhalálát lelte. Merai a kalamári admirális látta, hogy most már nem nyerhet, de azért még próbálkozott. Bízott abban, hogy a szárazföldön minden sikerül.
Eközben a város platformjai körül is káosz uralkodott hatalmas törmelék kupacok mögött mind két fél beásta magát s állóharc vette kezdetét. A klón parancsnok, aki a szárazföldi védelmet vezette parancsot adott, hogy a lépegetõk nyomuljanak elõre. Az 1. lépegetõ század megindult és áttörte a védelmet a 2. és 3. számú lépegetõ dandár szétzúzta a balszárnyat és megindult az összes lépegetõ, hogy befejezzék ezt a csatát. Közben a gyalogság is elõrenyomult s hangos csatakiáltással rohantak az ellenség sáncai felé. A Mon Cal katonák elkeseredetten próbálták visszaszorítani a támadást, de sajnos nem volt valami jó felszerelésük s ezért nem tudtak például rakéta tûzzel kiiktatni a lépegetõket. Mert a földre szállítás során kilõtték azokat a hajókat, amikben a tüzérek ültek.
Az ûrben eközben jobban elfajulta a harc az ellenség vadászai már arra is képesek voltak, hogy belezuhanjanak az ellenség hajóiba. Így elég gyorsan megcsappant a vadászok létszáma a Szeparatisták oldalán.
Loorne elégedett volt a csatával mivel úgy látszott, hogy a vesztes csatából gyorsan nyerteset csinált. De egyszer csak hatalmas robbanás rázta meg a hajót, mert egy merész öngyilkos jelölt Mon Cal pilóta egyenesen a hajtómûvekbe zuhant s ezek hatalmas robbanás kíséretében felrobbantak.
- Uram a hajtómû megsemmisült- jelentette az egyik fiatal tiszt
- Igen tisztában vagyok vele- mondta hûvös nyugalommal- Azonnal fejezzük, be ezt a csatát lõjék ki azt a csatahajót- mutatott az admirális arra a hajóra ami most készült a légtérbe belépni, hogy kivonja a szárazföldi csapatokat. De nem jutott sokáig 5 raj vadász indult, hogy végezzen a hajóval. Elsõnek rakétatûzzel lerombolták a pajzsgenerátorát s utána a vadászok a hajó hangárát vették célba. Majd az egyik felszabadult Venator hajó segítségükre sietett s tûz alá vette a hajót.
Eközben a szárazföldön a Szeparatista katonákat szép lassan bekerítették s felmorzsolták az erejüket. A megmaradt haderõ pedig megadta magát, de az alábukó Köztársasági vadászgép nem tudta s a maradék ellenállást is felmorzsolta.
A kalamári admirális már sík ideg volt nem tudta kihozni embereit s ezért a maradék hajóinak kiadta az utasítást a visszavonulásra.
Amint eltûnt a támadó flotta a hiperûrbe Loorne azonnal kiadta az utasítást a hajó rendbe rakására és a klónkatonák visszavonására a szárazföldrõl.
A hajók, amelyek súlyos sérülést szenvedtek, mint a Yularen azokat annyira rakták rendbe, hogy Coruscantig eljussanak. A munkálatok kettõ napig tartottak s amint a három hajó útra kész lett megindult a flotta vissza Coruscantra….